Január elseje a polgári év első napja. A január 1-i évkezdés szokását a rómaiaktól örököltük. A hagyomány (és Ovidius) szerint a Numa királynak, Romulus utódjának tulajdonított naptárreform óta lett a téli napfordulót követő Januarius az év első hónapja. A valóságban ez nem történhetett egyik napról a másikra. A consulok „évet nyitó” hivatalba lépésének ideje például egészen i.e. 153-ig március Idusának tájára esett, csak azt követően helyezték át január 1-jére.

Mindazonáltal a római szokások tanúsága szerint bizonyos évkezdő jellege január 1-jének is régóta megvolt. A polgári évet a Saturnalia ünnep (dec. 17–23.) zárta le, s ennek „tizenkettedére” január 1-re, Janus isten orgiasztikus ünnepére esett a római „karácsony”, ekkor ajándékozták meg az emberek kölcsönösen egymást, s szerencsét hozó örökzöld olaj- vagy babérággal díszítették fel otthonaikat. A kettősséget végül is Julius Caesar naptárreformja szüntette meg (i.e. 46), ezután került a római újév véglegesen január 1-jére.

Vízkereszt a „karácsonyi tizenketted” (12 napos ünnep) zárónapja. Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett. Ezen a napon kezdődik a farsangi időszak, ami egészen hamvazószerdáig tart.

Az ünnephez számos népszokás kötődik, közülük ma már a gyakorlatban csak az él, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát.

A hóember – a szeretet ikonja – hozza meg a zord időben a mosolyt az emberek arcára, ezért világnapjuk január 18-án van. A hóember legyőzi a politikai és vallási határokat, szereti az idősebb és fiatalabb generációt, és népszerű az egész világon.

„Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy.” A nagy hideg miatt a földművesek még inkább kímélték az állatokat, a lovakat sem fogták be. Azt tartották, amelyik leány Piroska napján piros kendőt köt a nyakába, az még abban az évben férjhez megy.

A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT. Ezen napon tüntetik ki a pedagógusokat is 1993 óta.

Nevének rokon hangzása a vinum, „bor” szóval magyarázza, hogy a szőlészek szentje lett – a francia Vincent pl. „százannyi bor” jelentésű –, és névnapja időjárásából a várható bortermést szokták megjósolni, amint e versike is tartja:

„Ha megcsordul a Vince,

Tele lesz a pince.”

Azaz, ha a neve napján olvad, jó lesz a szőlőtermés.