2024 október

A zenehallgatás és a zenélés jelentőségét Kodály Zoltán a következőképpen fogalmazta meg: „A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiteljesedése.” Egy kellemes dallam képes elűzni az ember rossz hangulatát, oldani a feszültséget. A közös zenehallgatás, zenélés vagy csak maga az éneklés remek alkalmat nyújt az emberek egymásra hangolódásához, a közösségek erősítéséhez. Sőt, a zene kapocs lehet a siket és halló emberek között is, hiszen a siketek érzékelik a zenét, vagyis érzik a rezgéseket, amelyek hatnak rájuk is. Mindezeket figyelembe véve értehető, hogy Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész kezdeményezésére október elsejét a Zene Világnapjának nyilvánították.

A programsorozat célja, hogy minél több intézmény bevonásával hirdette, hogy könyvtárba járni napjainkban is menő, hasznos és érdekes elfoglaltság. Ezeken a napokon sok könyvtár szervez izgalmas, ismeretterjesztő és könyvtárba csalogató programokat kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Minden év október 4-én, Assisi Szent Ferenc – az állatok védőszentje – emléknapján ünnepeljük, aki már a 13.század elején is azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz bennünket legyen az élő vagy élettelen. A világnapon egyaránt fontos a vadon élő állatok védelme, valamint valamennyi állat szeretete, aki megszületik és körülvesz bennünket, különös tekintettel a haszonelvű szaporítás káros hatásaira. A világnap célja, hogy felhívj a figyelmet a felelősségvállalásra az állatokkal, állattartással szemben is.

A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin, a híres amerikai feltaláló már 1784-ben felvetette. A közismerten takarékos tudós javaslata szerint, ha az emberek a nyári időszakban egy órával korábban (de már világosban) kelnek fel, akkor egy órával hamarabb is fekszenek le: vagyis az esti világításra használt gyertyákkal spórolni lehet. Azonban 132 évet kellett várni, míg az elgondolás megvalósult első világháború közepén. Németország üzemanyag megtakarítása céljából vezette be a nyári időszámítást, hiszen ekkor még sok helyen a mesterséges világítást olajlámpák látták el. Az eredményes energiamegtakarítás hatására a második világháború alatt több ország is bevezette az óraátállítást. Érdekes, hogy már az első bevezetéskor is voltak olyanok, akik kifejezetten ellene voltak. Például a mezőgazdaságban dolgozó gazdák megfigyelték, hogy az óraátállítás az állatokat megzavarja – emiatt előfordulhat, hogy a tehenek pár napig kevesebb tejet adnak. Sikerült is elérniük, hogy az első majd a második világháború után is megszüntessék a nyári időszámítást.

Maga a halloween szó mindenszentek előestéjét jelenti, az angol „All Hallows’Eve” kifejezés rövidített alakjából alakult ki. Egyik legfontosabb jelképe a töklámpás (Jack-o’-lantern), amelynek története kelta eredetű. Amerikában Halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik házről-házra kopogtatva, „Csokit vagy csalunk” felkiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra. Népszerűek ilyenkor a hagyományos halloween-i játékok is, pl almahalászat, madzagra fűzött édességek elfogyasztása stb. Ezekkel a szertartásokkal próbálják távol tartani a holtak szellemeit és segíteni vándorlásukat.