2024 szeptember

AZ ENSZ Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja, az UNICEF (United Nations International Children’s Emergency Fund) kezdeményezésére 1954 óta minden évben, szeptember 20-án tartjuk A gyermekek világnapját, elsősorban a fejlődő országok gyermekeinek támogatására. E napon felhívást intéznek a világ országaihoz annak érdekében, hogy támogassák és védelmezzék a gyermekek 1959. évi ENSZ-deklarációban megfogalmazott jogait.

2010 óta a ₩₩F (World Wide Fund for Nature – Természetvédelmi Világalap) Dél-Afrika kezdeményezésére szeptember 22-e az Orrszarvúk világnapia (World Rhino Day). Ezen a napon a vadvédelmi szervezetek és alapitványok, valamint a világ több szåz ållatkertje igyekszik hallatni hangját az orrszarvúk védelmében. Sajnos a rinocérosznak jelenleg már csupán néhány faja él a Földön. A szélesszájú (Ceratotherium simum) és a keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) Afrikában, az indiai vagy páncélos orrszarvú (Rhinoceros unicornis], valamint a szumátrai (Dicerorhinus sumatrensis) és a jávai orrszarvú (Rhinoceros sondaicus) Ázsiában őshonos. Bár eltérő mértékben, de mindegyik faj fenyegetettnek számít. A keskenyszájú, a jávai és a szumátrai orrszarvúk ezen belül kritikusan veszélyeztetettek.

Az őszi nap-éj egyenlőség (aequinoctium) idején földi Egyenlítő síkja áthalad a Nap középpontján. Ettől kezdve a Nap a Baktérítő felé távolodik az Egyenlítőtől, és sugarai egyre laposabb szöget zárnak be a földtengellyel. Ezért az északi féltekén rövidülnek és hűlnek nappalok, közelít a tél. Az ószi nap-éj egyenlőség napja szeptember 23. csak szökőévekben, illetve közvetlenül egy évvel utána fordul elő 22-én. A tudományos meghatározás szerint a nap-éj egyenlőség idején a Nap és a Föld középpontját összekötő egyenesre merőlegesen, a Föld középpontjában állított sík a földfelszínből a terminátornak nevezett gömbi főkört metszi ki, amely ekkor az egyenlítőre és minden szélességi körre merőleges. Ezeket felezi, amiből következik, hogy az egész Földön nap-éj egyenlőség van. (A geometriai magyarázattól eltérően a nappal és az éjszaka hossza a definícióból adódóan ekkor sem azonos.) Az egyenlítőn a nappal megközelítőleg 12 perccel hosszabb az éjszakánál, és az eltérés az egyenlítőtől távolodva egyre jobban növekszik. A pólusoknál fél évig tart a nappal és fél évig az éjszaka.) Az északi féltekén a csillagászati ősz szeptember 23-án kezdődik. (A déli fé!tekén ezen a napon kezdődik a csillagászati tavasz.) A naptári ősz szeptember elsején, a meteorológiai ősz pedig a lombhullató növények leveleinek elsárgulásával és az idő lehűlésével kezdődik. A régi kelták és a kínaiak viszont már augusztus elején megülték az ősz kezdőünnepét (a kínai naptárban például az ősz augusztus 7-én kezdődik és november 6-ig tart). A kínai és japán ősz csúcspontját a krizantém-ünnepek jelentik. A krizantémot Európa csak a XVIlI. század végén ismerte meg, de mára már itt is az ősz egyik szimbóluma.

A 6. század óta Szent Mihály arkangyal ünnepe, a Szent Mihály-napi vásárok, a kiforrt újbor, az őszi munkák utáni megpihenés napja, gazdasági év fordulója, és mivel a Mihály név régebben nagyon gyakori volt, kedvelt névünnep. A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály/ Michael arkangyal) egyike a hét arkangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt. Akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megingathatatlan. Neve a héber .mi ká él” = ki olyan, mint az Isten?” kifejezésből ered. A zsidó és a keresztény hagyomány szerint Szent Mihály arkangyal az Istenhez hűséges angyalok vezére, akik Isten oldalán állnak a lázadó angyalok, azaz a gonosz lelkek elleni harcban. A magyar néphagyomány szerint Szent Mihály arkangyal túlvilágra költöző lélek kísérőtársa, bírája, ezzel függ össze a halottszállító saroglya elnevezése („Szent Mihály lova”). Innen ered a magyar néphagyományban a Göncölszekér másik neve (Szent Mihály szekere), és a Tejút egyik középkori neve (Szent Mihály útja). A Mihály-nappal megkezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely november 25-ig, Katalin napjáig tartott. A Szent György napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották haza. Mihály napja volt a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja. A Hortobágy vidékén a pásztorok legnagyobb ünnepe, amikor mulatságokat, bálokat rendeztek, és vásárt is tartottak. Ilyenkor egészítették ki a felszerelésüket. Ez a nap volt a cselédfogadás egyik időpontja. Mihály-nap után kezdték törni a kukoricát. Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárására. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. A mondás szerint: ,Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet!”

2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség tovább hagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30.- Benedek Elek születésnapja- legyen A népmese napja. A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.